Akár adók módjára is behajthatja az uniós támogatást az állam azokon a magáncégeken, amelyek nem tudják bizonyítani, hogy tulajdonosi szerkezetük és a támogatás felhasználására irányuló tevékenységük is átlátható. Már jelenleg is több száz szabálytalansági eljárás zajlik - írja a Világgazdaság.

A kamatokkal együtt 15-20 milliárd forintra rúghat az a visszakövetelt európai uniós támogatási összeg, amelyet az átláthatósági vizsgálaton megbukott cégeknek kell befizetniük. További 2000 cég ellen folyik még vizsgálat, amelyeknél „többszörös külföldi tulajdonosi láncokat kell visszafejteni” – nyilatkozta a közelmúltban Csepreghy Nándor helyettes államtitkár.

A tavaly augusztus óta a fejlesztéspolitikát is koordináló Miniszterelnökség az átláthatósági vizsgálatot az Alaptörvényre hivatkozva indította, amely szerint a központi költségvetésből csak olyan szervezet kaphat támogatást, amelynek tulajdonosi szerkezete, felépítése, valamint a támogatás felhasználására irányuló tevékenysége átlátható. Az akkor még létező Nemzeti Fejlesztési Ügynökség tavaly ősszel küldött ki a 2007 és 2013 között uniós támogatást elnyert mintegy 46 ezer magáncégnek egy úgynevezett „átláthatósági nyilatkozatot”, amelyben azok tulajdonosi struktúrájára kérdezett rá.Elsőként annak a 64 szervezetnek a nevét hozták nyilvánosságra, amelyek nem küldték vissza a nyilatkozatot, mondván, ezzel megnehezítették, „hogy a pályázati forrás közvetítője ellenőrizni tudja a szervezetek átláthatóságát”. Ezeket a cégeket már tavaly értesítették a szerződésbontásról, amelynek eredményeként állítólag lehetővé válik a korábban kifizetett támogatások visszakövetelése, mégpedig kamatostul.

Ez után került fel a honlapra az igazi feketelista, amelyen jelenleg 276 uniós pályázati támogatás, illetve az azokat elnyert cégek szerepelnek (ezek száma valójában kevesebb, miután több olyan cég is van, amely több pályázaton nyert.)

A végső döntést, hogy a vizsgált szervezet átlátható vagy sem, illetve az utóbbi esetben milyen szankciót alkalmaznak vele szemben, a támogatóként eljáró irányító hatóságok hozzák/hozták meg egy szabálytalansági eljárás keretében – közölték a Miniszterelnökségen. „Több száz ügyről lévén szó ezek a szabálytalansági eljárások jelenleg is zajlanak”.

Megerősítették: azzal a vállalkozással, amely ezek során nem képes igazolni az átláthatóságát, felbonthatják a támogatási szerződést, és visszavonhatják tőle a támogatást. Ez történhet úgy, hogy annak visszafizetésére kötelezik, vagy – ha voltak ilyenek - érvényesítik a támogatási szerződésben kikötött biztosítékokat, de ha ez sem vezet eredményre, akkor akár adók módjára is behajtathatják az adóhatósággal a követelt összeget.