A magyarok alig negyven százaléka internetezik minden nap, s nagyjából ugyanekkora az aránya azoknak, akik soha nem böngésznek a világhálón - a Világgazdaság az európai átlagról cikkezik. Két vállalkozás is engedélyt kapott próbafúrásokra az Aggteleki Nemzeti Park közelében - tudósít a Magyar Hírlap. Az egész világon a legalacsonyabbak közé tartozik a magyar termékenység. Szakértők szerint az egyik magyarázat, hogy Magyarország most éri utol a nyugati országokat a gyerekvállalás későbbi életkorra tolásában - részletek a Népszabadságban.

Továbbra is igen komoly különbségek mutatkoznak az uniós tagországok között internethasználat tekintetében – derül ki az Európai Bizottság (EB) napokban közzétett kutatásából. A felmérés szerint az EU lakosok átlagosan több mint fele csatlakozik napi rendszerességgel az internetre, s mindössze 29 százalékuk nem használja soha a világhálót, akadnak azonban olyan tagállamok, ahol az utóbbi arány meghaladja a 40 százalékot, sőt Portugáliában például a hatvanat közelíti. Részletek a Világgazdaságban.

***

Többszöri elutasítás után a Miskolci Bányakapitányság a közelmúltban jóváhagyta a Borsodszén Kft. kutatási-műszaki üzemi tervét, ezzel párhuzamosan hasonló engedélyt kapott a miskolci telephelyű Aranyboksa Kft. is. A két vállalkozás már évekkel ezelőtt „szemet vetett” a nemzeti park szomszédságában lévő területekre, s kérelmeik elutasítása ellenére időről időre újabb beadvánnyal éltek a bányakapitányságnál. A természetvédelmi szakhatóság már első ízben is megtagadta a bányatelek megállapításához szükséges hozzájárulást. Az adott területen semmi sem változott, ráadásul Magyarországra is érvényes két uniós direktíva, a madár- és az élőhelyvédelmi irányelv. Izsó István, a bányakapitányság vezetője lapunknak állítja, minden a hivatalos ügymenet alapján zajlott. Információink szerint két bányát is nyitnának a közeljövőben a természetvédelmi terület környékén. A cikk a Magyar Hírlap hétfői számában folytatódik.

***

Egyelőre úgy tűnik, hogy sem a kormányzati intézkedések, sem a civil kezdeményezések nem képesek fordítani a trendeken. Utoljára az 1990-es években volt olyan jelentős visszaesés a születések számában, amilyen az elmúlt három évben. A legrosszabb év a tavalyi volt, amikor már csak 88 050 gyerek született. A probléma nagyságát jól érzékelteti, hogy amikor az egy nőre jutó átlagos gyerekszám 1,3 alá kerül, akkor a szakemberek már „szuperalacsony termékenységről” beszélnek. Stabil népesség esetén ez azt jelenti, hogy 45 évenként megfeleződik a lélekszám.

Magyarországon már szuperalacsony a termékenység: tavaly 1,24 volt az egy nőre jutó átlagos gyerekszám. A népességfogyás csak azért nem ennyire radikális, mert a várható élettartam nő, és a bevándorolók egyelőre többen vannak, mint a kivándorlók.

Spéder Zsolt és Kapitány Balázs demográfusok a jelenség hátterében álló okokat, összefüggéseket gyűjtötték össze friss tanulmányukban, mely a Demográfiai portré, 2012 című kiadványban jelent meg. Kézenfekvő oknak tűnik a gazdasági válság, de a kutatók szerint nem ennyire egyszerű a helyzet. Számos olyan ország van ugyanis, amelyet szintén erőteljesen érintett a válság, a termékenység mégsem csökkent. Szerintük az egyik magyarázat, hogy Magyarország most éri utol a nyugati országokat a gyerekvállalás későbbi életkorra tolásában.

Tavaly a magyar nők átlagosan 30 évesen szültek, az átlagos apa pedig már 33-34 éves. De még így is fél évvel fiatalabbak a magyar szülők az uniós átlagnál. Felhívják a figyelmet arra is, hogy 213 ezer olyan, harmincas éveiben járó nő él az országban, akinek még nincs gyereke. Túlnyomó többségük szeretne anya lenni, akár több gyereket is vállalna. Kérdés azonban, hogy ezek a tervek mikor valósulnak meg, vagy megvalósulnak-e egyáltalán. A mai harmincasok között jóval több lesz a gyermektelen és az egygyerekes, mint korábban. Folytatás a Népszabadságban.