A Monetáris tanács lát még lehetőséget további kamatcsökkentésre. A testület szerint a döntést befolyásolhatják az inflációs kilátások, az ország kockázati megítélésének alakulása, illetve a gazdasági növekedés mértéke. A tanács szerint ugyanakkor az alapkamat érdemben megközelítette azt a szintet, amely az inflációs cél középtávú elérését és a reálgazdaság ennek megfelelő mértékű ösztönzését biztosítja.

Az elemzők szerint, ha a gazdasági környezet nem változik, akár 2 százalék is lehet a kamatvágási ciklus vége. Az MKB vezető elemzője. Kondrát Zsolt úgy látja, jelen pillanatban úgy tűnik, hogy leghamarabb jövő év közepén emelheti az alapkamatot a jegybank.

A döntéssel párhuzamosan megjelenő inflációs jelentés frissített prognózisai jelentős hatással lesznek a forintpiaci mozgásokra és a kamatvágási ciklus alakulására. A márciusi elemzésben a következő előrejelzésekkel találkozhattunk:

Infláció 2014-ben: 0,7%
Ifláció 2015-ben: 3,0%
Maginfláció 2014-ben: 3,0%
Maginfláció 2015-ben: 3,5%
GDP növekedési ütem 2014-ben: 2,1%
GDP növekedési ütem 2015-ben: 2,5%

Az inflációs számok szempontjából lefelé mutató kockázatot jelent az, hogy az euróövezetben is alacsony inflációs mutatók dominálnak, viszont a későbbiekben az öreg kontinens egészében emelkedhet az inflációs ráta. A hazai negatív kibocsátási rés a belső kereslet fokozatos bővülésével párhuzamosan záródhat, de még idén is elmaradhatunk a 3 százalékos középtávú inflációs céltól - mondják az Equilor elemzői.

A szolgáltatási szektor mutatói nem jeleznek nagymértékű áremelkedést, miközben az élelmiszerárak nyár végére várt drágulása megindíthatja a mutató értékét. Az Equilor szerint idén az éves átlagos infláció értéke 0,5 százalék körül alakulhat. Az egyedi tételektől szűrt (pl.: üzemanyagárak, rezsicsökkentés) maginflációs mutató 2,5 százalékos értéke azt jelzi, hogy a deflációtól továbbra sem kell tartanunk idehaza.