- tájékoztatta a Svábhegyi Csillagvizsgáló az MTI-t csütörtökön.

A Leonidák meteorjai másodpercenként több mint 70 kilométeres sebességgel lépnek be a Föld légkörébe, ezzel ők a leggyorsabbak valamennyi meteorraj közül.

A Svábhegyi Csillagvizsgáló közleménye szerint a radiánspont, vagyis a meteorok látszólagos kiindulási pontja 22 óra után kel fel kelet felől, az intenzívebb meteorhullás pedig a hajnali égen várható. Megfigyelésükhöz nincs szükség távcsőre, szabad szemmel is jól láthatóak lesznek a hullócsillagok, ugyanakkor az észleléshez érdemes fényszennyezéstől mentes, sötét égboltot keresni.

A Leonidák meteorraj az 55P/Tempel-Tuttle nevű periodikus üstökös törmelékéből származik. Ez a kométa 33 év alatt kerüli meg a Napot. Az üstökös retrográd, azaz a bolygók keringési irányával ellentétes pályán mozog. Emiatt a Leonidák meteoroidjai szemből találkoznak a Földdel, és így alakul ki az elképesztő, akár 71 kilométer per szekundumos belépési sebességük. Ez az oka annak, hogy a Leonidák fényesek és gyorsak, sok közülük rövid, villanásszerű felragyogással tűnik el a légkörben - írták.

A Leonidák hullócsillagai az Oroszlán (Leo) csillagkép irányából látszanak érkezni, innen származik a nevük is. Bár az óránkénti 10-15 hullócsillagos aktivitás nem a legmagasabb az év során, a raj gyorsasága és fényessége miatt az egyik leglátványosabb meteorraj. A közlemény szerint a Leonidák között ritkábban ugyan, de előfordulnak úgynevezett tűzgömbök (bolidák) is. Ezek a nagyobb méretű, kavicsszerű meteoroidok hosszabb pályán haladnak, mielőtt a légkörben darabokra robbannának.

A meteorraj különleges történelmi múlttal is bír: bizonyos években, amikor a Föld a közelébe érő üstökös sűrű porfelhőjén halad át, a Leonidák meteor kitörést produkálhatnak, amikor óránként több száz, akár több ezer hullócsillag is megfigyelhető. Ilyen látványos kitörésekre legutóbb 1966-ban, 1999-ben és 2001-ben került sor - írták a közleményben.