Katowicében, a Magyar-Lengyel Barátság Napja 2015-ös programjának helyet adó lengyelországi városban járt a hétvégén Habis László, Eger polgármestere, miután Eger nagy sikerrel adott otthont a 2014-es, államelnöki szintű, több száz lengyel vendéget vonzó eseménynek.

Habis László átadta a Magyar-Lengyel Barátság Vándorharangját Katowice város elnökének (Lengyelországban a polgármestert elnöknek hívják), Marcin Krupának, akit meghívott egy egri látogatásra. Az egri városvezető részt vett a „Világ Igazai”, Henryk Sławik és id. Antall József előtt tisztelgő emlékmű avatásán is a Nemzetközi Kongresszusi Központ előtti téren. Mint elhangzott: a két férfi bátorságával, hősies küzdelmével a II. világháborúban számos emberi életet mentett meg, rengeteget tettek a lengyel kultúra és oktatás fenntartásáért.

A Magyar-Lengyel Barátság Napja alkalmából rendezett eseményeken díszvendégként vett részt Dr. Ternyák Csaba egri érsek, aki Wiktor Skworc helyi érsekkel közösen celebrálta az ünnepi szentmisét. A két államfő, Bronisław Komorowski és Áder János ünnepi beszédei a Lengyel Rádió Zenekarának impozáns központjában megrendezett díszünnepségen hangzottak el. Az eseményt a katowicei székhelyű szimfonikus zenekar színvonalas koncertje zárta.

„Mindig tiszteltük egymás hősiességét, mindig megajándékoztuk egymást a megértéssel. Megértettük, és a magunk módján folytattuk egymás forradalmait” – emelte ki beszédében Áder János, hazánk köztársasági elnöke. Bronisław Komorowski lengyel államfő idézte a lengyel Wallenbergként is emlegetett Henryk Sławik búcsúszavait, amikor Antalltól búcsúzva azt mondta, így fizet Lengyelország. Ezzel arra utalt, hogy a Gestapo kínzásai ellenére nem vallott barátja ellen, megmentve annak életét. „Szeretnénk örökre megjegyezni ezeket a szavakat. Van okunk a hálára, van okunk egymásnak köszönetet mondani, van mire büszkének lennünk a kölcsönös kapcsolatokban. Ez felelősséget jelent a jelen és a jövő számára”.

„Az ünnepnap előzményei 2006. március 24-re nyúlnak vissza, amikor Lech Kaczynski lengyel és Sólyom László magyar államfő Győrben felavatta a magyar-lengyel barátság első köztéri emlékművét, amely két, gyökereivel egymásba kapaszkodó tölgyfát ábrázol. A két köztársasági elnök aláírta a Győri nyilatkozat elnevezésű dokumentumot, s ugyanekkor tartották meg a magyarországi és lengyelországi testvérvárosok, települések találkozóját is.
A találkozó után több szervezet és együttműködő önkormányzat javasolta a barátság napjának megrendezését. Az Európában példa nélkül álló kezdeményezésre az Országgyűlés 2007. március 12-én a sok évszázados közös történelemre, a két nép barátságára és együttműködésére tekintettel március 23-át a magyar-lengyel barátság napjává nyilvánította. A lengyel szejm ugyanebből a megfontolásból néhány nappal később, 2007. március 16-i határozatában nyilvánította március 23-át a lengyel-magyar barátság napjává.” (Forrás: MTI)