- indokolta az 50 bázispontos keddi kamatemelést a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa közleményében.

Kiemelték: az alapkamat fokozatosan felzárkózik az egyhetes betéti eszköz következő hónapokban kialakuló kamatához.

Az egyhetes betét kamatának alakításával ugyanakkor szükséges esetben az MNB továbbra is készen áll a rövid távú pénz- és árupiaci kockázatokra gyorsan és rugalmasan reagálni - jegyezték meg.

Megerősítették, hogy a tanács a kamatemelési ciklust addig folytatja, ameddig az inflációs kilátások fenntartható módon a jegybanki célon stabilizálódnak, és az inflációs kockázatok a monetáris politika időhorizontján újra kiegyensúlyozottá válnak.

A monetáris tanács úgy ítélte meg, hogy az inflációt övező kockázatok továbbra is felfelé mutatnak.

Rámutattak: a tartósan magas nyersanyag-, termény-, élelmiszer- és energiaárak, valamint a magas nemzetközi szállítmányozási költségek tartós külső inflációs nyomás alá helyezik a gazdaságot. Eközben a feszes munkaerőpiac az élénkülő bérdinamikával és a magasabb inflációs környezettel párosulva az inflációs várakozások további emelkedését és a másodkörös inflációs kockázatok erősödését eredményezheti.

A közlemény szerint a következő hónapokban az infláció és a maginfláció eltérő irányú mozgása várható. Az infláció decemberben megközelíthette tetőpontját, eközben a maginfláció a következő hónapokban tovább emelkedik. (Tavaly decemberben az éves összevetésben számított infláció 7,4, míg a maginfláció 6,4 százalék volt.)

A jegybanki kamatemelések következtében emelkedő hozamkörnyezet és az infláció várt fokozatos csökkenése a reálkamat folyamatos emelkedését eredményezi az idei évben - szögezte le az MNB.

Az egyhetes betéti eszköz kamatát az MNB változatlanul a heti tenderek keretében határozza meg és szükség esetén készen áll azt tovább emelni.

A jegybank decemberben ugyan befejezte a válságkezelő programok kivezetését, ezzel összhangban nem vásárolt több állampapírt, a grémium ugyanakkor szükség esetén készen áll átmeneti és célzott állampapír-vásárlásokkal beavatkozni - jelezték.

A közleményben arra is kitértek, hogy a magyar gazdaság helyreállási képessége erős; a GDP 2022-ben 4,0-5,0 százalékkal bővül, amely érték az Európai Unió élmezőnyébe tartozik. A külső piacok és az ellátási láncok helyreállásával párhuzamosan az export gyors visszapattanása várható az év második felében, amit a kiépült új exportkapacitások is támogatnak.

Az MNB emlékeztetett arra, hogy a költségvetés hiánya és az államadósság-ráta 2021-ben csökkenő pályára állt. Azt is hozzátették, hogy a kormány egyes állami beruházások átütemezésével az idei hiánycélt 5,9 százalékról 4,9 százalékra mérsékelte, ami az államadósság-ráta eddiginél gyorsabb ütemű csökkentését is lehetővé teszi.

A folyó fizetési mérleg hiánya a járvány átmeneti hatásai miatt romlik, azonban a külső piacok és az ellátási láncok helyreállásával párhuzamosan az év második felétől fokozatosan javul, amit az elmúlt években kiépült új exportkapacitások is támogatnak - vetítette előre a monetáris testület az indoklásban. Hozzáfűzte: ezzel párhuzamosan a gazdaság külső finanszírozási képessége - a 2021-22-es átmeneti csökkenést követően - emelkedik, és a horizont végén a GDP 1 százaléka körül alakul.