Integrált hálózati rendszerben, tudásbázisát közösen felhasználva kell együttműködnie a szőlészeti-borászati ágazat szereplőinek és a minisztériumnak – jelentette ki Feldman Zsolt, a Földművelésügyi Minisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára szerdán Egerben egy szakmai konferencián.

Az Országos Szőlészeti és Borászati Konferencia nyitóelőadásában Feldman Zsolt hangsúlyozta: Magyarországnak innovatív szőlészeti-borászati ágazata van, amely főleg a kutatási intézetek és a főiskolák, egyetemek tudományos munkájának köszönhető. Az európai versenyképesség növeléséhez azonban ezeknek a tudásközpontoknak és a termelőknek szorosabban kell együttműködnie a Földművelésügyi Minisztériummal – tette hozzá.

Az agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár felidézte: e célból hozta létre a minisztérium 2014 januárjában a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK), amely a badacsonyi és a kecskeméti, valamint további 5 kutatóintézet bevonásával 300 kutató munkájához biztosít „kiszámítható, stabil, szervezeti és finanszírozási hátteret, mintegy 190 kutatás-fejlesztési projekt finanszírozásával.”

Feldman Zsolt kifejtette, hogy a NAIK legfontosabb feladata például a minőségi szaporítóanyag előállítása, amely elősegítheti az új szőlőültetvények telepítésének eredményességét, új vírusdiagnosztikai és vírusmentesítési eljárások kifejlesztése. Az intézmény szakemberei kiemelten foglalkoznak a eredetvédelemmel, a fajtafenntartással és a klónszelekciós nemesítéssel is. Az államtitkár kiemelte: a NAIK szolgáltató intézmény kíván lenni, amely szaporítóanyaggal is ellátja a termelőket. Kijelentette: 2015 márciusában várhatóan a Pécsi Szőlészeti és Borászati Intézet is csatlakozik a NAIK-hoz.

Feldman Zsolt hangsúlyozta, hogy a 2014 és 2020 közötti uniós ciklusban mintegy 150 millió euró forrásra számíthat az ágazat, amelyet elsősorban kutatásfejlesztésre és a szőlőültetvények megújítására fordíthatnak a szakemberek. Az államtitkár szerint a hazai és külföldi támogatásoknak köszönhetően kutatói programok indulhatnak fiatal szakemberek számára, gyakorlati együttműködések jöhetnek létre a felsőoktatási intézmények és a kutatóintézetek között.

Feldman Zsolt két „kulcsfontosságú” projektre is kitért: tájékoztatása szerint az Európai Innovációs Partnerség a magyar agrárgazdaság szereplői és a kutatószektor szakmai kapcsolatát teremtheti meg, a Horizon2020 pedig a biztonságos élelmiszer-termelést és a természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodást biztosíthatja Magyarország számára.

A konferencia péntekig tart az Eszterházy Károly Főiskola, a NAIK Szőlészeti Borászati Kutatóintézet, a Budapesti Corvinus Egyetem, a Veszprémi Egyetem Georgikon Kara, az MTA Szőlészeti Borászati Albizottsága és a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa közös szervezésében.

A három nap alatt több előadást tartanak, egyebek mellett a földtörvényről, a magyar szőlő-és borágazat kutatásfejlesztési stratégiáiról, a hazai és külföldi pályázati lehetőségekről, valamint a szakemberek értékelik a 2014-es évjáratot is. A tanácskozást minden este borkóstoló zárja, amelyen bemutatkoznak Magyarország borrégiói.