A Városi Kertek Egyesületének vezetője szerint egyre népszerűbbek a lakótelepen megvalósítható közösségi mintakertek, Kispest és Óbuda után a szentendrei önkormányzat készül megállapodást kötni az effajta 'zöld szigetek' létrehozását szervező civil szervezettel.

Rosta Gábor főiskolai tanár, az egyesület elnöke az MTI-nek elmondta, hogy a kihasználatlan önkormányzati tulajdonú területeken kialakított, általában ezer négyzetméteres kertek egyenként 25-30, panellakásban élő családnak adnak lehetőséget, hogy kétkezi munkával belekóstoljanak a 'mini gazdálkodás' örömeibe.

Véleménye szerint azonban jóval többről van szó, mint néhány kilogrammnyi saját ültetésű zöldség termesztéséről, e városi kertek ugyanis a közösségi élet újraindításának színterei is. Itt ugyanis megkerülhetetlen az együttműködés, a növényvédelem, a földcsere, a trágya beszerzése, az elültetendő magvak kiválasztása, a kútvízzel való spórolás közös feladat - említett példákat a szervezet vezetője, hozzátéve, hogy a részvevők tolerancia-készsége is sokat csiszolódhat.

Rosta Gábor elmondta, hogy Budapesten elsőként a XIX. kerületi önkormányzat ismerte fel: néhány millió forintos támogatással és területek átadásával több tucatnyi kispesti lakos életminőségén javíthat. Az egyesület közreműködésével létrehozott első, 26 kis egységből álló mintakert után két újabb 'zöld szigetet' alakítottak ki.

A kispesti példát a III. kerületi önkormányzat követte, finanszírozta a békásmegyeri lakótelepen két éve működő 'Békási kert' megépítését. A bekerített, rendben tartott, egyenként hét négyzetméternyi parcellák látványa a környékbeliek kertészkedési kedvét is meghozta, jelenleg az Árpád fejedelem úti lakótelepén áll előkészítés alatt egy újabb közösségi 'zöld sziget' - ismertette az egyesület vezetője.

Szentendrén - amennyiben sikerül a megállapodás az önkormányzat és az egyesület között - a püspökmajori lakótelepen valósulhat meg közösségi kert. E helyek iránt mindenhol nagy az érdeklődés, a Békási kertnél például hetven jelentkező várja, hogy parcellához jutva bekerülhessen a közösségbe - mondta Rosta Gábor.

A Zsigmond Király Főiskolán válságmenedzsmentet oktató szakember közlése szerint a közösségi kert mozgalom a világ több nagy városában szó szerint virágzik, New Yorkban például több mint 1400 ilyen kertészetet tartanak számon. A városi mezőgazdaság ezen szigetei főként a világháborúk idején terjedtek el, amikor az élelmiszer-ellátás bizonytalanná vált. Londonban, Berlinben és más metropolisokban azóta is sok ezer embernél a városi létforma részévé vált az önkéntes mezőgazdasági munka ezen formája - mondta Rosta Gábor.