Tíz év alatt 1,1 millióval csökkent a magukat magyarnak vallók száma a Kárpát-medencében. A Nemzetstratégiai Kutatóintézet határon túli magyar ifjúság helyzetével foglalkozó konferenciáján elhangzott az is, hogy a 2000-es években egy Debrecen méretű városnyival csökkent a 15-29 éves korosztály létszáma.

A 2000-es évek elején fontos tényező volt az ifjúságnál, hogy ki rendelkezik számítógéppel - mondta Bauer Béla, a Századvég Alapítvány vezető kutatója. 14 évvel ezelőtt a 15-29 éves korosztály mindössze 9 százaléka rendelkezett komputerrel.Hangsúlyozta azt is: egyre gyakoribbá vált az úgynevezett mamahotel, tehát sok fiatal inkább a szülőkkel maradt vagy néhány év különélés után visszaköltözött a családjához.

'2000-ben a 29 éveseknek csak 36 százaléka mondta azt, hogy nincs gyereke. Ez 2008-ban már 68-69 százalék lett' - mutatott rá a vezető kutató. A gyermekvállalási kedv nem csak a diplomások, hanem az alacsonyabb képzettségűek körében is kezdett visszaesni. 2008-ra a 15-29 éves korosztály létszáma egy Debrecen városnyi lakosságszámmal csökkent.

A Mozaik 2011, tehát a határon túli területekkel is foglalkozó kutatás pedig arra mutatott rá, hogy Ausztria kivételével, ahol némileg többen vallották magukat magyarnak, mindegyik szomszédos országban csökkent a magyarok száma. Az anyaországot pedig már akkor több mint 260 ezren hagyták el - mondta Pillók Péter szociológus, a Századvég Alapítvány vezető kutatója.

'Összességében azt lehet mondani, hogy nagyságrendileg az elmúlt tíz évben 1,1 millióan vesztek el a népszámlálás számára magyar identitásúként' - hangsúlyozta a szociológus.

Szintén érdekes megállapítás, hogy Nyugaton, a Muravidéken a magyar fiatalok 3-4 vagy akár 5 idegen nyelven is meg tudnak szólalni.