ahol az infokommunikációs fejlesztések állami szerepvállalásáról, a digitális gazdaságfejlesztésről és a hazai ipar digitalizációjáról is tartalmas előadásokat hallgathattak meg a régió vállalkozói.

Habis László, Eger város polgármestere nyitotta meg a rendezvényt. Köszöntőjében a digitális városok, digitális helyi vállalkozások, digitális lakosság hármasáról, az önkormányzatok támogató szerepéről beszélt.

Dr. Bánhidy Péter Heves Megyei Iparkamara elnökétől megtudtuk, hogy a kamara is kiemelten kezeli az informatikai fejlesztéseket, melyek a vállalkozások hatékonyabb működését és a gazdaság fellendítését egyaránt szolgálják.

Tőle Gódor Csaba a Miniszterelnökség Infokommunikációs Koordinációs Főosztály Parlamenti Államtitkárságának főosztályvezetője vette át a szót:

„Az, hogy egy vállalkozás mennyit áldoz informatikára a vállalati kultúra, a szemlélet, a döntéshozói szándék és egyéni motiváció kérdése is. A digitális fejlesztés jóval több, mint pusztán informatika, a digitális fejlesztés egy átfogó rendszer. Ezért a kormányzat a végső felhasználókat szem előtt tartva, komplexen kezeli a digitalizáció kérdéskörét.”

Az állam digitális stratégiája a mikro-, kis- és középvállalkozások számra is fontos lehet, hisz láthatják, mi az az infokommunikációs tér, amiben az állam gondolkodik, milyen igazodási pontokat tud a kormányzat nyújtani ezen a területen, melyek segítséget nyújthatnak a cégvezetők számára is.

Cél például az is, hogy olyan közigazgatási közeg vegye körül a vállalkozásokat, ami a vállalkozói tevékenységre is pozitív kihatással bír. Kormányzati szinten ezért olyan digitális fejlesztéseket valósítanak meg, mint az intelligens utas tájékoztatási megoldás, vagy az elektronikus személyigazolvány, amit az elmúlt egy évben több, mint másfél millióan igényeltek.

Koleszár Péter, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara vezető IKT tanácsadója egy, a közelmúltban végzett európai kutatás eredményére hívta fel a figyelmet.

„A korszerűtlen informatikai eszközök használatából eredő versenyhátrány a munkavállalók esetében közel 1 havi munkaidő - 156 óra - kiesést is eredményezhet az eszközök elavultsága miatt. A digitális megoldások tehát jelentősen befolyásolhatják a vállalkozások hatékonyságát”

Előadásában azokról a gátakról is szót ejtett, melyek visszatartják a vállalkozásokat az informatikai fejlesztésektől. Ezek a kkv-k finanszírozási nehézségei és a forráshiány, ill. az átláthatóságtól, ellenőrizhetőségtől való félelem. Pedig 40 %-kal nagyobb bevételt realizálhat egy üzlet, ha bankkártyás fizetési lehetőséget is kínál a vásárlóknak, vagy akár a forgalom 60-70 %-ától eshet el az a szállás szolgáltató, aki tart attól, hogy szálláskereső/foglaló portálokon is megjelenjen ajánlata.

A Modern Vállalkozások Programjának alappillére a 28 fős IKT tanácsadói hálózat, akik ingyenesen felmérik a vállalkozások informatikai felkészültségét, javaslatot tesznek arra, milyen módszerekkel érhetik el a cégvezetők a legnagyobb eredményességet, s ehhez milyen pályázati források állnak rendelkezésre. A voucher rendszer keretében előre minősített szolgáltatók egyedi, a piacon máshol el nem érhető kedvezményes terméket biztosítanak a projektben résztvevő kkv-k számára. A program további pillére a szemléletformáló tudástár, és az országos rendezvénysorozat is, ahol hasznos előadások várják az érdeklődőket számos témában. A vállalkozások az auditot követően megkaphatják a Digitálisan Felkészült Vállalkozás minősítést, mely amellett, hogy presztízs értékkel is bír, +5 %-os pályázati többlettámogatást jelent további pályázatokon.

Eddig több, mint 4 000 vállalkozást kerestek fel a tanácsadók, 3 500 sikeres cégaudit történt, s 2 500 kkv nyerte el a Digitálisan Felkészült Vállalkozás minősítést. 110 rendezvényen vagyunk túl, melyeken összesen 7 000 cégvezető vett részt.

Pomázi Gyula, a Nemzetgazdasági Minisztérium főosztályvezetője a hazai ipar digitalizációjához, az Ipar 4.0-hoz kapcsolódó iparfejlesztési feladatokat ismertette. A nyugati civilizáció három ipari forradalmat élt meg eddig, most a 4. ipari forradalmat éljük. A reálgazdaság egyetlen hatalmas informatikai rendszerbe integrálódik, ahol az ipari folyamatok teljes digitalizációja, az üzleti folyamatok paradigmaváltása figyelhető meg. Az Ipar 4.0 egy értéktermelési folyamat.

Dr. Kelemen Csaba, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium főosztályvezetője így fogalmazott:

„Motivációs és szemléletbeli hiányosságok vannak a hazai mikro- kis- és középvállalkozásoknál, ezért tudást kell adni a cégvezetőknek ahhoz, hogy bevezessék a digitális fejlesztéseket.”

Németh László döntés specialista a Vezetők a döntési csapdák fogságában című előadásában a bizonytalanság, a rizikó, a kockázatvállalás és a félelem döntési szituációkban betöltött szerepéről rántotta le a leplet.

Az egri információs nap a Gépipar 4.0 - fejlesztési lehetőségek, pályázati támogatás elnevezésű kerekasztal-beszélgetéssel zárult.