A magyar vásárlók a családias, lakóhelyük közelében lévő bevásárló-központokat jobban kedvelik, mint az óriásplázákat és szívesen vásárolnak a megszokott, régebbi központokban, minthogy az interneten vegyék meg a kiválasztott termékeket - derül ki a CBRE 21 országra kiterjedő kutatásából. A bevásárló-központok tulajdonosainak érdemes folyamatosan fejleszteni a központjaikat, különösen az olyan országokban, mint Magyarország, ahol az elmúlt években kevés új márka jelent meg és a kiskereskedelmi állomány sem bővült.

A CBRE legfrissebb kutatása 21 európai és közel-keleti országban 21 ezer vásárlót kérdezett meg szokásairól. A vásárlók szívesen mennek felújított plázákba, és előszeretettel keresik fel az új üzleteket vagy a már ismert kedvenc márkák bővített boltjait. A magasabb keresetű látogatók jobban méltányolják a fejlesztéseket, és a plázák modern műszaki adottságai jótékony hatást gyakorolnak a vásárlók kiadásaira is. A vásárlók örülnek a változásoknak: a megkérdezettek 40 százaléka szerint az elmúlt 3 évben az általuk látogatott plázákban történt valamilyen komolyabb fejlesztés. A magyar vásárlóknál ugyanakkor kiemelkedően magas azoknak az aránya, akik nem érzékeltek újítást az elmúlt években a kereskedelmi központokban, ezért különösen érzékenyek vagyunk bármilyen pozitív változásra.

Az, hogy mi fontos a vásárlóknak egy plázával kapcsolatban, nem mutat lényegi eltérést országonként. Az árszínvonal, a tisztaság, a biztonság és az ingyenes parkolás áll a fontossági lista élén – ez igaz a kisebb és a nagyobb bevásárlóközpontok esetében is. A fiatalabbak a boltok kínálata, a kiegészítő szolgáltatások jelenléte mellett fogékonyak az éttermi kínálat gazdagságára vagy az ingyenes wi-fi lefedettségre, hiszen a plázákat találkozási helynek tekintik. Az idősebb vásárlók számára Európa-szerte az ingyenes parkolás bír kiemelkedő vonzerővel.

„Az elmúlt években a magasabb sajáttőkét felmutató tulajdonosok képesek voltak beruházni, főleg a nagy, domináns plázákba, gyakran a kisebb bevásárló-központok rovására. Ugyanakkor a kisebb plázák és a sétálóutcák továbbra is látogatottak és sok vásárló számára különösen fontosak, ezért ezeknek a fejlesztése is fontos.” - mondta John Welham, a CBRE európai kiskereskedelmi befektetésekért felelős vezetője.

A magyar vásárlók a családias, lakóhelyük közelében lévő bevásárló-központokat jobban kedvelik, mint a nagy plázákat. A magyarok sokkal szívesebben vásárolnak a bevásárló-utcákban, mint más közép- és kelet-európai országok lakói, ugyanakkor még mindig kisebb ez az arány, mint tőlünk nyugatra. A magyarok (más közép és kelet-európai országok lakóihoz hasonlóan) sokkal többet hajlandóak utazni, mint a nyugat-európaiak vagy a skandinávok. Jellemzően, ahogy a jövedelmek nőnek, az utazási kedv csökken Európában.

„Mi magyarok vagyunk a legoptimistábbak a régebbi, lakókörnyezetünkhöz közel álló plázákkal kapcsolatban: a magyar vásárlók túlnyomó többsége szerint ezek a bevásárló-központok sikeresen kiállják a versenyt az online vásárlással is - ezt a svájciak is így gondolják, és tökéletesen ellentétben van a román vagy a brit fogyasztók véleményével.” - tette hozzá Borbély Gábor.

Meglepően aktív a magyar vásárló a neten: szívesebben böngészünk az elektronikus portálokon, mint a boltokban, és informálódni is a neten szeretünk a termékekről. Ugyanakkor vásárláshoz a boltokat részesítjük előnyben. A magyarok 45 százaléka vásárol online, míg ez az arány 70 százalék felett van Csehországban és Romániában is 63 százalék. „Ez rámutat arra, hogy a jövőben is nagyon fontos marad a márkakommunikációban a fizikai boltok szerepe. Habár a kereskedőknek készülniük kell az online további térnyerésére – applikációk fejlesztésével, vagy a közösségi média alkalmazásával, az értékesítés klasszikus csatornája, a bolt szerepe megmarad.” – tette hozzá Kákosy Zsolt, a CBRE ingatlan-vagyongazdálkodási divíziójának vezetője.